Magyarország hatalmas győzelmet aratott, fogalmazott Orbán Viktor a Fidesz eredményváróján, ismét óriási tömeg előtt. És ezt tudomásul 
kell vennie minden ellenlábasunknak is szerte a világon. 
 
Ritkán látott sokaság tett tanúbizonyságot arról, hogy tisztában van jogaival, és hajlandó élni is azokkal, amikor erre lehetőség nyílik. Hatalmas fricska ez mindazok számára, akik évek óta a demokrácia haláláról, a jogállam végéről prédikáltak úton-útfélen, idehaza és külföldön egyaránt. 
 
A kimagaslóan magas részvétel azt is bizonyítja, hogy a kampány színvonalától függetlenül az emberek átérezték döntésük súlyát, komolyan vették a választás tétjét, bármelyik oldal megfogalmazását fogadták is el. Mindez azt eredményezi, hogy a következő országgyűlésnek olyan erős legitimitása lesz, ami komoly nemzetépítő döntések meghozatalára hatalmazza fel. 
 
A voksolás napjára az irtózatos hangzavar ellenére letisztult a kép a kampányban. A kormányoldal szimpatizánsai azzal a szilárd meggyő- ződéssel járultak az urnákhoz, hogy nem csupán képviselőket és kormányfőt választanak, hanem hazájuk jövőjéről is döntenek. Számukra 
az volt a kérdés, magyar Magyarországon tudják-e átadni kultúrájuk értékeit, ebből fakadó hagyományaikat gyermekeiknek, unokáiknak, 
vagy elveszítik ezt a lehetőséget talán örökre. 
 
A kormányváltást akarók körében pedig az vált egyértelművé, hogy bár semmiben nem értenek egyet pártjaik és nem tudnak megegyezni a legapróbb kérdésben sem, de összeköti őket egy-egy taktikai húzás erejéig az Orbán-fóbia és a Fidesz-gyűlölet. Ezt kampányüzenetükben leginkább a megalapozatlan, bizonyítatlan korrupciós ügyek vádjaiban testesítették meg. El kell ismerni, ahhoz képest, hogy sokszor maguk sem hittek abban a sok csúsztatásban, hazugságban és lejárató célzatú vádaskodásban, amit a kormányoldal politikusaira zúdítottak, mozgósításuk igen sikeresnek mondható. 
 
Elismerés illeti azt a sok ezer embert, akik a voksolás lebonyolítását segítették munkájukkal. Kisebb-nagyobb szabálytalanságoktól eltekintve zavartalanul zajlott minden a rendkívüli érdeklődés mellett is. Azok a tarthatatlan állapotok viszont, amelyek az átjelentkezések miatt alakultak ki egyes szavazókörökben, intő jelként kell, hogy szolgáljanak. 
 
Fölfoghatatlan, miért kell még az urnazárás utáni órákban is kilométeres sorokat végig állni a szavazni vágyóknak. Szép és hasznos feladata lehet az újonnan fölálló törvényhozásnak, hogy a legközelebbi alkalom eljöttéig fölszámolja ezt az anomáliát. 
 
Este tizenegy óra körül aztán megérkeztek az első eredmények, amelyek alapján nyugodtan kimondhatjuk: A Fidesz–KDNP ismét földcsuszamlásszerű, hatalmas győzelmet aratott. A hivatalos végeredmény kihirdetéséig csak az maradt kérdéses, ismét kétharmados többsége lesz-e a nemzeti oldalnak az új összetételű országgyűlésben. 
 
Csattanós válasz született tehát a balliberális oldal osztódással szaporodott alakulatainak apokaliptikus, közérzetromboló acsarkodására, amivel el akarták hitetni, hogy a többség egyenesen korszakváltást akar. 
 
De az eredményjelző táblára tekintve mélyen el kell gondolkodnia a Jobbiknak is, megérte-e mindent feláldozni a nemzeti radikalizmus identitásából egyfajta politikai genderizmus oltárán, hiszen új választók nem díjazták a cukiságkampányt kellő mértékben, a régiek pedig azt sem tudják jelenleg, mi maradt a pártjukból. Ezek után valóban úgy tűnik, hogy ellenzékváltó hangulat van hazánkban. 
 
Azt is mondta Orbán Viktor, most kell szerénynek lennünk, mert most van mire. De belefér ebbe a szerénységbe jó sok öröm és büszkeség is. Az elmúlt hetek után ránk fér.

Gajdics Ottó - Magyar Idők