A kormányzati intézkedések közül kiemelte többek között a szociális hozzájárulási adó csökkentését, a munkavállalónként akár 3 ezer eurós képzési támogatást, valamint azt, hogy az állam a munkaerő-kínálat regionális különbségeinek mérséklése érdekében adókedvezményekkel segíti a más településen élők lakhatását és munkába jutását, átvállalja a tanműhelyek létesítési költségének akár 60 százalékát. Felgyorsul ezen felül a felsőoktatási egyetemi-ipari központok létrehozása is: Győrben az Audi és a Széchenyi István Egyetemmel, Kecskeméten a Mercedes több felső- és középfokú oktatási intézményekkel működik együtt a képzésben - tette hozzá. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy változott az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatások rendszere is, hiszen - mint mondta - már ezeknek már nem kizárólagos feltétele a munkahelyteremtés, a kormány a versenyképességet segítő technológiai fejlesztéseket is ösztönzi, 2017 óta pedig már a fővárosban is támogatáshoz juthatnak a kutatásfejlesztési elemet tartalmazó beruházások.
A miniszter üdvözölte, hogy az autóipari beruházások nem csupán a beruházások számában, a beruházási és termelési értékben döntöttek tavaly rekordot, de jelentős részük kutatási és fejlesztési tevékenységet is hozott Magyarországra.
Példaként említette az Audit, amely Győrben fogja gyártani első elektromos autóinak motorjait, a Continental pedig a mesterséges intelligenciákat kutató részlegét telepíti Magyarországra. A magyarországi autóipar teljesítménye 2010 óta a duplájára, 2000 óta pedig a négyszeresére nőtt, és nagyrészt ennek köszönhető, hogy sikerült megközelíteni a teljes foglalkoztatottságot - tette hozzá. Kiemelte továbbá, hogy a világ legnagyobb autóipari motorgyára, a győri Audi új kutatásfejlesztési központot létesít, épül a Mercedes második gyára Kecskeméten, folynak a tárgyalások az Opel tulajdonosaival is magyarországi gyáruk jövőjéről, a világ száz legnagyobb első körös autóipari beszállítójából 45 már jelentős kapacitásokat telepített Magyarországra. Szijjártó Péter szerint az autóipar lesz az alakítója annak a világgazdasági korszaknak, amelynek szerkezetét, versenyképességi tényezőit napjainkban hozza létre a digitális átalakulásként emlegetett új ipari forradalom. Ezzel együtt Magyarország is új korszak előtt áll: a "made in Hungary" helyett az "invented in Hungary" irányvonala határozza meg a magyar gazdaságstratégiát, vagyis a gyártási kapacitások mellett a fejlesztési lehetőségekért is egyre erősebben kell versenyezni - tette hozzá a miniszter.
MTI