A tavalyihoz hasonlóan a következő 3-5 évben is folytatódik a keresetek átlagosnál nagyobb mértékű felzárkózása, ha fennmarad a sikeres gazdaságpolitika hazánkban, mivel a közép-európai régió jelenleg az Európai Unió gazdasági motorja, a növekedés így a közösségen belül kimagaslóan nagy – mondta a Magyar Időknek Szalai Piroska.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója kiemelte: minden jel arra mutat, hogy 2018-ban is meglesz a nyolc százalék feletti, forintban mért reálkereset-emelkedés, ami tíz százalék körüli bruttó fizetésemelést eredményez.

Az OECD decemberben kiadott, dolláralapon számolt előrejelzése szerint 2018-ban nálunk várható a legnagyobb bérnövekedés. Kérdésünkre a szakértő felidézte, hogy ha a mostani kormány a választások után is folytathatja munkáját, további bérszínvonal-felzárkózásra számíthatunk, köszönhetően a 2016-ban megkötött hosszú távú bérmegállapodásnak.

A kormány és a munkáltatók, munkavállalók közötti egyezség értelmében ugyanis 2019-től összesen négy éven át csökken majd a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke évi két százalékponttal, ha a reálkereseti mutató legalább hat százalékkal nő. Szalai Piroska kiemelte: ez is mutatja, hogy a jelenlegi gazdaságpolitikai vezetés a következő ciklus alatt is folytatni kívánja a kereseti különbségek lebontására hozott intézkedéseket, s minden bizonnyal egyéb más ösztönzőkkel is segíti a béremelkedést.

Szalai Piroska a múlt héten nyilvánosságra hozott, 2017-es kereseti adatokról azt hangsúlyozta, hogy hazánkban az EU átlagát jóval meghaladó, a tagországok között az egyik legnagyobb mértékű a fizetések emelkedése. Uniós szinten még csak az első kilenc hónap adatai ismertek, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat karácsonyi jelentése szerint Románia után a dobogó második helyén állunk.

A legnagyobb növekedésű 11 ország között egyetlen régi tagország sincs. A nyugat-európai országok között csak a legjobbaknál van az uniós átlag körüli kétszázalékos bruttó bérnövekedés, majdnem mindenhol stagnálnak a keresetek. Ez azt jelenti, hogy zárul az olló Kelet és Nyugat között, de olyan mértékű a lemaradásunk, hogy még bőven van mit lefaragni. 
 
A gazdasági tárca tanácsadója ugyanakkor arra figyelmeztetett, az elmúlt években már nagyságrendekkel kisebb volt a bérhátrányunk. Az elmúlt hét évben a bruttó reálbér-emelkedés 28 százalék volt, aminek több mint felét 2016–2017-ben értük el. Mindez egyrészt a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének, másrészt pedig a foglalkoztatásbővülés következtében erősödő munkaerőhiánynak köszönhető. 
 
Szalai Piroska a kézhez kapott fizetésekkel kapcsolatban elmondta, az emelkedés korábban hazánkban soha nem látott mértékű javulást mutat: az elsődleges munkaerőpiacon, azaz a közfoglalkoztatottak nélküli körben a családi adókedvezményeket figyelembe véve a nettó reálbér-emelkedés 2010 és 2017 között 41,4 százalékos volt. 
 
A szakértő emlékeztetett, uniós csatlakozásunk előtt a magyar bérek magasabbak voltak a többi V4- és a balti országok bérszínvonalánál, s 2008-ra a visegrádi térségben már a legalacsonyabb volt a miénk. – Elrobogott mellettünk Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Észtország is. Annak az időszaknak a hibás gazdaságpolitikai döntései miatti lemaradásunkat még mindig nem tudtuk kiheverni – mondta Szalai Piroska. 
 
Hozzátette: a 2004 és 2008 közötti időszakban ezekben az országokban kimagasló volt a gazdasági növekedés, ezzel szemben a szocialista kormányok gazdaságpolitikája miatt Magyarországon nem volt felzárkózás.

Magyar Idők