Tudomány
Az óceánok térségének több mint felén folyik kereskedelmi halászat
2018-02-2311:30
Több mint 70 ezer hajóról gyűjtött műholdas adatok segítségével egy nemzetközi kutatócsoport kimutatta, hogy az óceánok és tengerek térségének 55 százalékán folyik kereskedelmi halászat, azaz nagyobb területet aknáznak ki, mint amennyit mezőgazdasági célokra használnak a szárazföldön - derült ki a Scinece című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányból.
Az általuk először elkészített kereskedelmi halászat világtérképét műholdas nyomkövetővel ellátott több mint 70 ezer hajóról származó 22 milliárd adatból állította össze David Kroodsmának, az amerikai Global Fishing Watch környezetvédelmi szervezet igazgatójának vezetésével a kutatócsoport.
Az adatokat 2014 és 2016 között gyűjtötték azokból a térségekből, ahol folyamatos a kereskedelmi halászat: a halászhajó flották évente 460 millió kilométert tesznek meg a világ óceánjain, ez háromszor hosszabb útvonal, mint a Föld és Nap közötti távolság - emelték ki a kutatók tanulmányukban.
A kereskedelmi halászat 85 százalékát a világ öt országa - Kína, Spanyolország, Japán, Dél-Korea és Tajvan - folytatja.
A legnagyobb halászati hatalom Kína. A 2016-ban nagy halászhajók által vízen töltött 40 millió órából 17 millió óra kínai zászló alatt hajózóra jutott.
"Az emberek mintegy 42 ezer éve halásznak a világ óceánjain, de mind a mai napig nem tudjuk igazából, hogy hol és milyen mértékben folyik halászat" - közölte David Kroodsma.
"A legmeghökkentőbb, hogy milyen globálissá vált ez az iparág. Sokkal inkább hasonlít a gyárakhoz, ahol tömegtermelés folyik a globális piacra, semmint a vadászathoz, amely egy-egy zsákmányt ejt el" - hangoztatta Boris Worm tengerbiológus, a kanadai Dalhousie Egyetem tengerbiológusa, a tanulmány társszerzője.
Az adatokból kiderült, hogy a hajók elkerülik a halászati tilalmi övezeteket, de azért közel merészkednek a tengeri természetvédelmi térségekhez. Az is kiderült, hogy az olyan ünnepek, mint a karácsony, az újév és a kínai holdújév időszakában szüneteltetik tevékenységüket.
A legfontosabb halászati térségek az Atlanti-Óceán északkeleti és a Csendes-óceán északnyugati térsége, a Dél-Amerika menti vizek és Afrika nyugati partjainak vizei.
A szakemberek a hajók automatikus azonosító rendszere által szinte néhány másodpercenként küldött adatokat mesterségesintelligencia-programok segítségével vetítették rá térképekre, és mutatták ki, hogy éppen hol folytatnak halászatot, merre tartanak a hajók, milyen halakat foghatnak és milyen technológiával dolgoznak. Az adatokat összevetették egyes hajók hajókönyveivel, és egyezést találtak - magyarázta Boris Worm.
Az alkalmazott halászati módszerekről megtudták, hogy a horoghálós halászat nagyon elterjedt az óceánok nyílt vizein, amivel tőkehalat, cápát és bálnát akarnak fogni.
A kutatók hangsúlyozták, hogy adataik az óceánok jobb védelmét segítheti. "Túlságosan sokáig nem ismertük fel, hogy bolygónkra az emberi tevékenység van a legnagyobb hatással. Létre kell hoznunk egy jobb megfigyelő rendszert, különben szembe találjuk magunkat egy kékúszójú tonhalat és egyes cápafajokat nélkülöző világgal" - közölte Barbara Block, a Stanford Egyetem tengerbiológusa.
MTI
Az adatokat 2014 és 2016 között gyűjtötték azokból a térségekből, ahol folyamatos a kereskedelmi halászat: a halászhajó flották évente 460 millió kilométert tesznek meg a világ óceánjain, ez háromszor hosszabb útvonal, mint a Föld és Nap közötti távolság - emelték ki a kutatók tanulmányukban.
A kereskedelmi halászat 85 százalékát a világ öt országa - Kína, Spanyolország, Japán, Dél-Korea és Tajvan - folytatja.
A legnagyobb halászati hatalom Kína. A 2016-ban nagy halászhajók által vízen töltött 40 millió órából 17 millió óra kínai zászló alatt hajózóra jutott.
"Az emberek mintegy 42 ezer éve halásznak a világ óceánjain, de mind a mai napig nem tudjuk igazából, hogy hol és milyen mértékben folyik halászat" - közölte David Kroodsma.
"A legmeghökkentőbb, hogy milyen globálissá vált ez az iparág. Sokkal inkább hasonlít a gyárakhoz, ahol tömegtermelés folyik a globális piacra, semmint a vadászathoz, amely egy-egy zsákmányt ejt el" - hangoztatta Boris Worm tengerbiológus, a kanadai Dalhousie Egyetem tengerbiológusa, a tanulmány társszerzője.
Az adatokból kiderült, hogy a hajók elkerülik a halászati tilalmi övezeteket, de azért közel merészkednek a tengeri természetvédelmi térségekhez. Az is kiderült, hogy az olyan ünnepek, mint a karácsony, az újév és a kínai holdújév időszakában szüneteltetik tevékenységüket.
A legfontosabb halászati térségek az Atlanti-Óceán északkeleti és a Csendes-óceán északnyugati térsége, a Dél-Amerika menti vizek és Afrika nyugati partjainak vizei.
A szakemberek a hajók automatikus azonosító rendszere által szinte néhány másodpercenként küldött adatokat mesterségesintelligencia-programok segítségével vetítették rá térképekre, és mutatták ki, hogy éppen hol folytatnak halászatot, merre tartanak a hajók, milyen halakat foghatnak és milyen technológiával dolgoznak. Az adatokat összevetették egyes hajók hajókönyveivel, és egyezést találtak - magyarázta Boris Worm.
Az alkalmazott halászati módszerekről megtudták, hogy a horoghálós halászat nagyon elterjedt az óceánok nyílt vizein, amivel tőkehalat, cápát és bálnát akarnak fogni.
A kutatók hangsúlyozták, hogy adataik az óceánok jobb védelmét segítheti. "Túlságosan sokáig nem ismertük fel, hogy bolygónkra az emberi tevékenység van a legnagyobb hatással. Létre kell hoznunk egy jobb megfigyelő rendszert, különben szembe találjuk magunkat egy kékúszójú tonhalat és egyes cápafajokat nélkülöző világgal" - közölte Barbara Block, a Stanford Egyetem tengerbiológusa.
MTI
Hasonló hírek