Cropped landscape
Vélemény
Össztűz Brüsszelből
2018-02-1012:26
gajdics ottó, Magyar Idők, brüsszel, olaf, soros
Olyan intenzitású támadássorozat zúdult hazánkra az Európai Unió­ból, hogy szinte lehetetlen elhessegetni azt a feltételezést, miszerint Brüsszel aktív szerepet vállal a kormányellenes erők oldalán a hivatalosan még el sem indult választási kampányban. Azoknak, akik összeesküvés-elméletnek tekintik az efféle meglátásokat, bizonyára eloszlatja a kételyeit, ha felidézzük Gyurcsány Ferenc bánatos kifakadását 2010-ből, a történelmi vereség másnapjáról: „bennünket legyőzhettek Orbánék, de az Európai Uniót úgysem tudják majd legyőzni” - írja Gajdics Ottó a Magyar Időkön. 
Ez böszme elkotyogása volt annak, hogy már a választások másnapján elkezdik exportálni a saját belpolitikai problémáikat, a kinti elvtársaiktól várva segítséget elvesztett hatalmuk visszaszerzéséhez. A hazaárulás e speciális formájára ezernyi példát láttunk azóta.

Így már érdekes lehet, mi inspirálta az unió szebb napokat is megélt csalás elleni hivatalát (OLAF) arra, hogy ugyanúgy, mint 2014-ben, a választási kampány kezdetére időzítse újabb, immáron második jelentésének kiadását az Elios-ügyben. Vajon kitől kértek vagy fogadtak el kéretlenül információt, szakvéleményt annak elkészítésekor? A jelentés ugyanis tele van tendenciózus pontatlanságokkal, miközben nagyon fontos körülményeket hallgat el.

Például a cég valódi vezetőit, Erdei Bálintot, az igazgatóság elnökét és Áfra Barnabást, a Simicska Lajos tulajdonában lévő Közgép képviselőjét meg sem említi. Egyvalaki irritálja az anyag készítőit, Tiborcz István, a magyar miniszterelnök veje, aki viszont soha nem volt az Elios többségi tulajdonosa, sőt első számú vezetője sem.

Az ellenzéki lakájmédia propagandistái mégis azt olvassák ki az OLAF megállapításaiból, hogy Tiborcz a főbűnös, már ha történt egyáltalán bűncselekmény. Ez sem biztos ugyanis, hiszen azt az idétlen kotnyeleskedést, amely a csalás gyanújának legfőbb támasztéka lenne, három, LED-es lámpatestekkel foglalkozó cég szakértője is határozottan cáfolta. Vagyis az Elios által szerelt panelek kibírnak százezer üzemórát, nem kell azokat hatvanezer után cserélni. Akkor pedig Simicskáék nem íratták át csaló módon a maguk javára – ötvenezer üzemóráról százra – a pályázatok feltételeit. Pedig a kormánybuktatásra készülő, ám ahhoz reménytelenül kicsi támogatással bíró politikusok úgy kapaszkodnak ebbe az ügybe, mint utolsó szalmaszálba. Szánalmas erőlködésük persze érthető, csak az nem, miként lehetett ebben partner egy olyan tekintélyes szervezet, mint az OLAF.

Ám ha belegondolunk, hogy az Európai Bizottság nemrégiben beperelte Magyarországot a civiltörvény és a Soros-egyetem ügyében, valamint újabb kvótaper is indult ellenünk, akkor már kevésbé csodálkozunk. Ez utóbbi per egyébként már képtelen jogi bohóckodás, hiszen az a határozat, amelyet nem hajtottunk végre, rég érvényét vesztette, valakiknek mégis megéri ezzel is vegzálni bennünket. És milyen érdekes, minden támadás mögött felismerhető egy milliárdos spekuláns közvetett vagy közvetlen érintettsége. A józanul gondolkodó ember számára úgy tűnhet, az unió igazi vezetője nem Juncker, Tusk vagy Tajani, hanem George Soros.

Hiszen jól láthatóan nemcsak hazánkkal kapcsolatban, hanem a bevándorlás szervezésében és a brexit ügyé­ben is úgy csuklóztatja az egész európai intézményrendszert, mintha az a sajátja lenne. Ötpontos javaslata az általa pénzelt álcivil szervezetek védelmében egyenesen arcul köpése mindannak, amit eddig a demokratikus működésről gondoltunk. Ha ezt sikerül keresztülvernie, akkor javaslom, árasszuk el mi is az uniót akciótervekkel, védelmet kérve saját kis üzelmeinkhez!

Ceterum censeo: egyébként úgy vélem, Sorost ideje lenne eltiltani a magyar és az európai közügyektől.

Magyar Idők
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ