Calin Popescu Tariceanu szenátusi és Liviu Dragnea képviselőházi elnök "méltányolta", hogy az EB érdeklődik a romániai igazságszolgáltatási reform iránt, ugyanakkor kölcsönös, nyílt tájékoztatást, és szoros együttműködést szorgalmaztak Brüsszellel. A bukaresti PSD-ALDE szociálliberális kormánykoalíció pártjait is vezető román házelnökök leszögezték: az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló törvénycsomag négy hónapos előkészítése során az összes alkotmányos előírást és az Európai Bizottság minden ajánlását betartották, a végig nyilvános közvitába pedig az érintett szakmai szervezeteket is bevonták. Dragnea és Tariceanu szerint – a jobbközép ellenzék, a jobboldali államfő és Románia külföldi partnerei által bírált, és maratoni tüntetéssorozatot kiváltó – igazságszolgáltatási reformcsomag 316 cikkelye közül 229-et az igazságszolgáltatás függetlensége felett őrködő Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) javasolt, és „szinte az összes többi” valamely másik szakmai szervezet támogatását élvezi. A román házelnökök úgy vélekedtek: szerencsésebb lett volna, ha Brüsszel a véleménynyilvánítással megvárja a bukaresti normakontroll eredményét. Dragnea és Tariceanu szerint a módosítások a jogállamiság megerősítését szolgálják, de az emberi szabadságjogok betartására is hangsúlyt helyeznek. Levelük végén - az EB elnökének egy korábbi célkitűzésére utalva - kifejezték reményüket, hogy Románia igazságszolgáltatásának uniós megfigyelése és ellenőrzése, az úgynevezett Együttműködési és Értékelési Mechanizmus (CVM) lezárul a jelenlegi Európai Bizottság mandátumának végéig. 

Jean-Claude Juncker, az EB elnöke és Frans Timmermans, az EB első alelnöke szerdán közös nyilatkozatban jelezte: az Európai Bizottság aggodalommal figyeli az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos legújabb romániai fejleményeket. A brüsszeli figyelmeztetés azokra a romániai ellenzéki vádakra utal, melyek szerint a kormánykoalíció politikai ellenőrzése alá akarja vonni az igazságszolgáltatást, hogy megmentse a felelősségre vonástól a korrupcióval vádolt politikusokat. A kormányoldal szerint viszont az igazságszolgáltatás reformjára azért van szükség, mert Románia ügyészállammá vált, ahol az ártatlanság vélelme és az emberi jogok is sérülnek.

MTI