"Ha egy nagy jelentőségű jogi eljárásban a jogállamiság fogalma kerül a középpontba, azonban tudományosan megalapozott jogászi érvelés helyett politikai érveléssel próbálják a jogállamiság tartalmi követelményeit meghatározni, paradox módon nem erősítik a jogállamiság eszméjét, hanem kiüresítik" - szögezte le Trócsányi László, a lengyelekkel szembeni uniós eljárásra utalva.
    
Az Európai Bizottság (EB) december végén az uniós alapszerződés 7-es cikke alapján eljárást indított Lengyelországgal szemben a vitatott igazságügyi reform miatt. Brüsszel arra hivatkozott, hogy Varsó súlyosan megsértette a jogállamiság alapelvét. A bizottság akkor elmondta: két éven belül 13 olyan törvényt fogadtak el a lengyel hatóságok, amelyek veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét. 
    
Ez volt az első alkalom, hogy valamely tagállammal szemben aktiválják az "atomfegyverként" is emlegetett, eddig példa nélküli eljárást. A 7-es cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat. A lisszaboni szerződés alapértékként definiálja a jogállamiságot, "de tartalmilag nem határozza meg azt" - mutatott rá a magyar tárcavezető. A lengyel esetben a vitatott kérdés, azaz "az alkotmánybíróság és a hagyományos bíróságok szervezete nem uniós, hanem tagállami hatáskör" - hívta fel a figyelmet. "Ha a bizottság, majd az Európai Unió Tanácsa ilyen irányú jogalkotásba kezdene, és mintegy bírói fórumként a nemzetállami hatáskörbe tartozó szabályozásokról döntene, az az érintett államok szuverenitása szemszögéből nézve rendkívül nyugtalanító volna" - fűzte hozzá. 
   
"Nem különösebben segíti az európai összetartást az sem, hogy tagállamokat ültetnek a vádlottak padjára" - hangsúlyozta az igazságügyi miniszter. Trócsányi László úgy vélekedett, hogy a Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal szembeni kötelezettségszegési eljárás ugyancsak sérti a jogállamiság elvét. Az Európai Bizottság tavaly nyáron indította meg az eljárást a szóban forgó országokkal szemben, mert megtagadták a kötelező uniós menekültkvótákról szóló döntés végrehajtását.
    
"Köztudomású, hogy alig akad ország, amely életbe léptette volna a határozatot" - magyarázta a politikus. Trócsányi László nem érti, hogy ennek fényében a bizottság miért csak ezt a három államot kéri számon, egy a testület által "önkényesen megszabott pontrendszer" alapján. 
"Ha valami nem felel meg a jogállamiság elvének, akkor az a bizottság önkényességen nyugvó kiválasztási rendszere" - mutatott rá. 
A miniszter szerint Brüsszel lépései a demokrácia alapkérdéseit feszegetik. "Mekkora mozgástere van a nép által megválasztott intézményeknek?" - tette fel a kérdést. "Milyen keretek között mozoghat egy nemzetállam az Európai Unióban?" - fűzte hozzá. Az igazságügyi miniszter úgy véli: az európai állampolgárok többsége azon a nézőponton van, hogy a "nemzeti parlamentek és kormányok kezeit annyira kötik a külső körülmények", ami már akadályozza őket a szabad cselekvésben.

MTI