Cover
Belföld
A helsinkisek a migránsok nemi identitását is kutatják
2018-01-0907:33
Felmérést végez a Helsinki Bizottság a segélyszervezetek és a bevándorlók körében a menedékkérők nemi identitásáról és az ehhez illő bánásmódról. Erre egy kutatás miatt van szükségük, amely arról szól, kapnak-e megfelelő szolgáltatásokat az LMBTI (vagyis a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális) emberek, illetve a lányok és asszonyok a tranzitzónákban.
A tranzitzónákban vagy a határ menti befogadóállomásokon adnak-e női borotvákat vagy egyéb speciális termékeket a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális menedékkérőknek (LMBTI), illetve a nőknek? Ez volt az egyik kardinális kérdése a Soros György által is támogatott Helsinki Bizottságnak abban a levélben, amelyet a Karitatív Tanácsnak juttattak el.
 
A Magyar Idők birtokába került közérdekű adatkérésben többek között arról is érdeklődtek az NGO szakértői, hogy a tranzitzónában dolgozó karitatív szervezetek tapasztalata szerint mire lenne még szükségük a nő és az LMBTI kérelmezőknek, és milyen speciális szolgáltatásokkal segítik az ilyen migránsokat. 
 
Kapnak-e az adományok között például a már említett borotvákon kívül tisztasági betétet vagy terhesruhát a Karitatív Tanács tagjaitól, a Katolikus Karitásztól, a Magyar Máltai Szeretetszolgálattól, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettől, a Baptista Segélyszolgálattól, a Magyar Vöröskereszttől és a Magyar Református Szeretetszolgálattól. 
 
A Helsinki Bizottság a levelében arra hivatkozott, hogy a Nemzetközi Mentési Bizottsággal kutatást végez, amelynek célja, hogy feltérképezze a sérülékeny, ezen belül a nő és az LMBTI menedékkérők és a nemzetközi védelemben részesültek befogadási körülményeit, valamint az integrációjukhoz nyújtott segítséget. 

A Nemzetközi Mentési Bizottság elnöke az a David Miliband, aki 2007 és 2010 között Gordon Brown brit kormányfő külügyminisztere volt, nemrég pedig úgy nyilatkozott: az Európai Unió tagországainak legalább 540 ezer menekültet kellene befogadniuk szegény országokból. Hozzátette: Európának két választása van: elfogadni az illegális migrációt, vagy olyan útvonalakat kialakítani, amelyek lehetővé is teszik a migrációt.
 
A Soros György által támogatott jogvédők részéről azért is furcsa egy ilyen kutatás, mert általában minden ügyben azt vallják, hogy nemi, faji vagy vallási hovatartozás nélkül mindenkit megilletnek az alapvető szolgáltatások és jogok.
 
Ezért is provokációnak tűnhet, hogy épp a keresztény segélyszervezeteknél kérdeznek rá a nők mellett egy speciális, „különleges bánásmódot igénylő” réteg kiszolgálására. Ahhoz ugyanis, hogy valakiről megállapítsák, az LMBTI gyűjtőnévvel jelölt nemi identitásúakhoz tartozik-e, vélhetően erre vonatkozó kérdéseket kell feltenni a menedékkérőknek, ami sérti az emberi jogokat.
 
Ennek megfelelő választ is kapott a Helsinki Bizottság levelét jegyző Gyulai Gábor menekültügyi programvezető a Karitatív Tanács elnökétől, Soltész Miklós kereszténydemokrata politikustól.
 
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára jelezte, a szeretetszolgálatok a rendszeres jelenlétükkel a tompai és a röszkei tranzitzónákban, a Vámosszabadiban működő befogadóállomáson, illetve egyéb szükséges helyeken nemi, faji, vallási hovatartozástól függetlenül segítik a rászoruló nőket, gyerekeket, családokat.
 
Rendszeresen tartanak gyerekfoglalkozásokat, elsősegélynyújtást, pszichoszociális segítségnyújtást szerveznek, tolmácsolást biztosítanak, keresőszolgálati tevékenységet folytatnak. Szükség szerint élelmiszercsomagokat, higiénés termékeket és ruhaneműt is adnak a rászorulóknak.

A Karitatív Tanács elnöke leszögezte: a Helsinki Bizottság által kért megkülönböztető adatok nem állnak a rendelkezésükre, tekintettel arra, hogy mindig annak segítenek, akinek arra a legnagyobb szüksége van.

Soltész Miklós levelében az is szerepel, hogy a karitatív szervezetek munkáját a menekültek ellátásában és segítésében a kormány is támogatja; a Karitatív Tanács alá tartozó szervezeteknek erre egyenként ötvenmillió forint többletforrást nyújtott 2016-ban és 2017-ben.
 
A Magyar Idők megkérdezte Gyulai Gábort, a Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetőjét, miért tartották fontosnak, hogy külön az LMBTI közösség tagjaival is foglalkozzanak a menedékkérők, menekültek között, és milyen felmérés alapján, milyen szervezetek közreműködésével, milyen módszerrel lehet megállapítani, hogy az LMBTI közösséghez tartozók milyen arányban kérnek menedéket hazánkban. 
 
A programvezető közölte: a Helsinki Bizottság két évtizede nyújt ingyenes jogi segítséget a Magyarországon menedéket kérő külföldieknek. 

Kezdettől fogva kiemelt figyelmet fordítanak a nemzetközi gyakorlatban különösen sérülékenynek, kiszolgáltatottnak tekintett menedékkérők helyzetére (a gyermekek, az egyedülálló nők, a kínzás, embertelen bánásmód vagy nemi erőszak áldozatai, a fogyatékkal élők, a leszbikus, meleg, transznemű és interszexuális emberek). 
 
Az e csoportokhoz tartozó menekülőket sokszor a többieknél súlyosabban érintik a menekülés fizikai és lelki nehézségei, és különösen ki vannak téve a súlyos egészségromlás, valamint a bántalmazás, nemi erőszak veszélyének is, ezért speciális, a sérülékenységből fakadó igényeiket szem előtt tartó szolgáltatásokra van szükségük. A sérülékeny csoportokra fordított kiemelt figyelmet az uniós jog és az ENSZ ajánlásai is előírják. 
 
– Kutatásunk célja, hogy felmérje, mennyiben részesülnek a menedékkérő nők és az LMBTI menedékkérők a speciális sérülékenységüket figyelembe vevő ellátásban Magyarországon. Ehhez minden releváns állami szervtől és civil szervezettől kértünk információt, és természetesen az érintettek körében is végzünk kutatást – mondta a programvezető, aki hozzátette: terveik szerint még 2018 első negyedévében megjelenik erről a kutatási jelentésük. 
 
Magyar Idők 

A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ