Gazdaság
György László: Az elmúlt 50 évben nem volt ekkora bérnövekedés
2017-12-1108:18
GDP bővülés, bérnövekedés, magyarország
3,9%-kal bővült a GDP Magyarországon a harmadik negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal szerint. A gyorsuló növekedéshez a kedvezőtlen időjárással szembesülő mezőgazdaságot leszámítva, minden szektor teljesítménye hozzájárult. A Századvég kutatása szerint jó hír az is, hogy a nettó reálbérek 10,8% nőttek szeptemberben. Az Echo-mérleg vendége volt György László, a Neumann János Egyetem docense, a Századvég vezető közgazdásza.
Ma a magyar gazdaság teljesen más íven szárnyal, mint 8-10 évvel ezelőtt. Ez a növekedési dinamika a következő évben még egészen biztos, hogy fenntartható, ha sikerül jól befektetni az európai uniós forrásokat. Azt látják, hogy középtávon 2,5-3,5% között mozoghat a potenciális növekedése.
- magyarázza György László.
Az ipari szektor emelkedése 5,4% volt, ezen felül a szolgáltatás, a kereskedelmi ágazatok is jól teljesítenek. Nagyrészt az az oka, hogy a nettó bérek dinamikusan emelkednek ebben az évben. 1980-2010 között a reálbérek 7%-kal növekedtek, 2010-217 között pedig 36-37%-kal. Tehát elmondható az elmúlt ötven évben sem volt ilyen mértékű bérnövekedés.
Fellendültek a lakásépítések is, ez köszönhető annak, hogy az új lakások építésének áfakulcsa 27-ről 5%-ra csökkent, valamint a családok otthonteremtési kedvezménye is hozzájárult a folyamathoz. Megjött a fogyasztási kedv is, valamint a lakhatási körülmények javításának igénye, ami szintén összefüggésben áll a bérek növekedésével.
György László szerint négy tőketényező határozza meg az anyagi értelemben vett jólétet: természeti környezet, épített környezet, humán tőke és a társadalmi tőke.
Az ipari szektor emelkedése 5,4% volt, ezen felül a szolgáltatás, a kereskedelmi ágazatok is jól teljesítenek. Nagyrészt az az oka, hogy a nettó bérek dinamikusan emelkednek ebben az évben. 1980-2010 között a reálbérek 7%-kal növekedtek, 2010-217 között pedig 36-37%-kal. Tehát elmondható az elmúlt ötven évben sem volt ilyen mértékű bérnövekedés.
Fellendültek a lakásépítések is, ez köszönhető annak, hogy az új lakások építésének áfakulcsa 27-ről 5%-ra csökkent, valamint a családok otthonteremtési kedvezménye is hozzájárult a folyamathoz. Megjött a fogyasztási kedv is, valamint a lakhatási körülmények javításának igénye, ami szintén összefüggésben áll a bérek növekedésével.
György László szerint négy tőketényező határozza meg az anyagi értelemben vett jólétet: természeti környezet, épített környezet, humán tőke és a társadalmi tőke.
A György Lászlóval készült teljes beszélgetés IDE KATTINTVA megtekinthető.