A világ egyik legnagyobb óceánjáró hajózási társasága, a kínai tulajdonú COSCO a pireuszi kikötőben tulajdonjogot szerzett, ebbe a kikötőbe pedig nagy mennyiségű áru fog érkezni Kínából, ami vasúton folytatja tovább az útját Európa felé. Magyarország célja, hogy a pireuszi kikötőből induló konténerek ezen az úton érjék el Európát. Illetve Magyarország legyen a Kínából Kelet-Közép Európába, illetve Nyugat-Európába irányuló konténerforgalom elosztóbázisa. Nem csak a teherszállítás, hanem a személyszállítás miatt is fontos a korszerűsítés, ugyanis a mostani 8 órás menetidőt 3,5 órára csökkentenék.

Elkezdték a tárgyalásokat Görögországgal, Macedóniával, Szerbiával annak érdekében, hogy olyan közlekedési, időbeli és biztonsági feltételeket tudjanak biztosítani, ami az utazók és az árufuvarozók számára egyaránt kedvező. Jelenleg Kína és Európa között árufuvarozás 96%-a hajón, 2,4%-a repülőn, 1,6%-a pedig vonaton történik, ezen az arányon szeretnének változtatni. A vonal elsősorban olyan árucikkek szállítására alkalmas, amelyek elviselik a 15 napos utazást. Ezek lehetnek egyes élelmiszeripari, vegyipari és gyógyszeripari termékek is.

A Budapest-Belgrád vasútvonal az 1990-es években vált a Nyugat-Európát a Balkánnal összekötő legfontosabb vasúti tengellyé. Most már több vonalról is el lehet érni Közép-Európát, de szeretnék, hogy a Budapest-Belgrád vonal legyen a legjelentősebb. Már az 1990-es években francia hitelből szerették volna felújítani a vonalat, de az akkori jugoszláv válság ezt nem tette lehetővé. A helyzet normalizálódásáig Magyarország az Európai Uniós forrásokat, más vonalakba fektette be. Ennek köszönhetően újult meg például a Budapest-Cegléd-Szolnok-Békéscsaba vagy megindult a Budapest-Miskolc vonal korszerűsítése.

A 160 km hosszú kétvágányú villamosított vonalnak a kivitelezési ideje kb. három év. Természetesen ez idő alatt sem lesz teljes vágányzár, a teher-és személyszállítás is zajlik tovább, illetve a szerb oldalon már meg is kezdődtek a munkálatok. – mondta el Mosóczi László.